A "Rákosrendezetlen" vasútállomás, mint új városnegyed!
2025.02.11
Az elmúlt egy évben Rákosrendező fejlesztése miatt hangos a közélet és a média, ugyanis a politikai csatatér helyszínévé vált. Még 2023-ban jelentették be, hogy az állam egy nemzetközi megállapodás keretein belül fejleszteni szeretné egy arab beruházó cég által az elhanyagolt területet. Az Eagle Hills nevű vállalattal kötöttek szerződést, aki több ingatlanfejlesztést is megvalósított már, akár Európában is. Legutóbbi projektjük közé sorolható az új Belgrádi városnegyed is, amit nemsokára befejeznek.
A lakosságot és a nyilvánosságot is megdöbbentette, hogy úgy állapodtak meg a rozsdaövezet értékesítéséről, hogy az adás-vételi szerződésben nem írták elő, hogy egy értékes telken, ami viszonylag közel helyezkedik el a belvároshoz és jó vasúti infrastruktúrája, valamint az M3 autópálya közelsége miatt, jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik, milyen fejlesztésnek kellene megvalósulnia, így lényegében a városon belül azt építhetnek, amire nekik szükségük van.
Azt tudjuk, hogy Magyarországon, illetve azon belül is Budapesten noha csökkent a népesség, de az agglomerációban élők száma nagy mértékben nőtt. Sokan a jobb élet reményében, a hosszabb élettartam és egészség miatt költözek ki, hiszen kutatásokból tudjuk, hogy a daganatos megbetegedések és asztmák kialakulásában a rossz levegő minőség is közre játszik. A rossz levegő minőséget pedig a nagy közúti forgalom és a régi házak nem túl korszerű fűtési rendszere okozza. Mivel Budapest egy történelmi város, több mint 152 éves múlttal, ezért a belvárosi lakások nagy része is 100 év körüli és jóval kevesebb az újépítésű vagy felújított lakás. A közúti forgalom sikeréhez az is vezetett, hogy a teherszállítás a vasút helyett leginkább kamionokkal, teherautóval történik, valamint a városon belüli közlekedésben is nagy mértékben autóbuszok járnak. A 20. században vált népszerűvé a személyi autózás az ipar fellendülésével és rengeteg autópályát, sugárutakat kezdtek el építeni ennek érdekében. Ez nem csak itthon volt jellemző, hanem az egész világban. Amerikában is rengeteg sugárút épült és az olcsó benzináraknak köszönhetően, illetve a nagy távolságoknak, egyre több család kezdett el azzal közlekedni.
Az állam magánbefektetőnek akarta eladni elsősorban, hogy fejlessze a területet. Tervek nem láttak soha napvilágot, csak annyit lehetett tudni, hogy mekkora összegű vételárat fizetnek ki az Emírátusok részéről, mekkora értékben kívánják fejleszteni a területet és mekkora beépíthetőséggel számolhatunk. Kiderült, hogy 60%-os terület beépítettséggel számoltak, ami elég sűrű egy átlagos lakótelephez képest. De ami ennél is jobban megrengette a közvéleményt, az a szerződésben foglalt beépíthetési magasság, amit 500 méterben határoztak meg. Nem lehet tudni, hogy valóban éltek volna ezzel a lehetőséggel, hogy Európa legmagasabb felhőkarcolóját felhúzzák a területre, de arról is beszéltek, hogy módosíthatják akár a törvényt is a beruházó kedvéért, valamint áttervezhetik a légtéri folyosókat ennek érdekében. Elég érdekes abba is belegondolni, hogy egy esetleges katasztrófa vagy tűz esetén, hogyan készítenék fel erre a hatóságot, bár ez utóbbira van modern megoldás is. A világ legmagasabb épületét is úgy tervezték, illetve számos másikat, hogy saját tűzoltó berendezéssel látták el az épületet, ami képes a lángokat megfékezni, valamint jó pár emeletenként kialakítottak olyan helyiségeket, amik tűzállóak és olyan szellőztető rendszerrel vannak ellátva, hogy képes legyen a bent ragadt ember túlélni. Több lépcsőházat is terveztek az ilyen épületeknél, hogy több helyen elhagyható legyen. A 9/11 katasztrófánál az is közrejátszott ugyanis, hogy az épületet egy nem megfelelő talajra húzták fel, ami azt eredményezte, hogy könnyűszerkezetes toronyházat képzeltek el, aminek a nehezebb pontja az épület közepén helyezkedett el, ahol a lépcsőház is megtalálható volt, így a repülőgép becsapódása után, elzárta az egyetlen utat a felsőbb szinteken tartózkodó emberektől. Nagyon sokat tanultak az esetből és azóta odafigyelnek az újabbak tervezésénél.
Budapesten ugyan épültek új társasházak az elmúlt évtizedben, de nem akkora mértékben, mint amennyire szükség lenne és nem olyan áron, amit könnyen megfizethetnek a magyarok többsége. A befektetési céllal vásárolt ingatlanok sem segítettek a lakhatási krízisen. A főváros éppen ezért nagyobb részben önkormányzati tulajdonú bérlakásokban gondolkozik, ami nagy segítség lenne, akár 15 ezer család számára. Míg a családbaràt kormány hitelt kínál, addig a főváros hosszútávú, megfizethető otthonokat szeretne bérbe adni. Mivel az építőanyagok ára emelkedett és az építőiparban dolgozók leterheltek, ezért az ingatlanárak is az egekbe szöktek, így talán jobb megoldás lehet az utóbbi. Ráadásul az alacsony kínálat a magas kereslettel szemben sem csökkenti az árakat. A nagyarányú ingatlan fejlesztés, a kínálat növelése fékezheti az elszabaduló árakat. Éppen ezért fontos, hogy sokan juthassanak otthonhoz. Az agglomerációba való kivándorlást is csökkenteni kell, hiszen míg Budapest lassan elnéptelenedik, addig a belváros is élhetetlenné válik, hiszen sokan autóval ingáznak naponta a városból kifelé vezető utakon. A 15 perces város koncepció, minthogy séta távolságra van oktatási-, egészségügyi intézmény, bank, posta, munkahely és bevásárlási lehetőség, vonzó lehet azok számára, akik idáig kilométereket autóztak. Ezzel csökkenthető a környéken a légszennyezettség és újabb parkok, zöldterületek létesítésével egy egészségesebb életmódot is kialakíthatunk. Régebben a lakótelepek is így épültek a városban, de mára ezek megteltek és nem sok új épült. Közlekedés fejlesztési szempontból is jó lenne, ha a korábban tervezett 3-as villamos is áthaladna a területen, hiszen újabb ponton kötné össze a két külvárosi kerületet. Az egy másik kérdés, hogy a kisföldalatti felújításra és kapacitásbővítésre szorul, hiszen jelenlegi formájában nem lenne képes egy új városnegyednyi utas elszállítására. Ezt a kormány vállalta is 300 milliárd forint összegben az új felüljáró építésével és a vasútállomás felújításával együtt.
Mint kiderült, a Budapesti Közművek által a fővárosnak van elővásárlási joga, amivel élhet a terület megszerzésével kapcsolatban és csak akkor veheti meg az arab befektetető teljes Rákosrendezőt, ha Budapest lemond erről a jogáról. Mivel nem szeretnék sem Budapest vezetői, sem a környéken élő emberek, hogy úgy fejlesszenek, hogy az nem a városban élőknek kedvez elsősorban, emiatt nem hajlandó lemondani a jog gyakorlásáról. Ennek értelmében szavazást is tartottak a közgyűlésben, ahol 23 igen szavazattal elfogadták a terület megszerzésének lehetőségét. Eközben nem tudni, hogy az eddigi befektető vagy a kormány mondott le a "Mini-Dubaj"-ként, majd később Budapest Grand néven elhíresült projektről, de a befektető másik országban tervez építkezni. Egy biztos, hogy bárki is fogja megszerezni a területet, a jelenlegi állapotot meg kell szüntetni és fejleszteni kell, hiszen a legjobb esetben is minimum 10-15 évre lesz szükség, mire rehabilitálják Budapest ezen részét. A koncepció adott, már csak tervekre és az első "kapavágásokra" van szükség. Az első lépést pedig az államnak kell megtennie, hogy kitakarítja saját telkét és fejleszti az infrastruktúrát. Te mit gondolsz? Hogyan kellene kinéznie Rákosrendezőnek?
A lakosságot és a nyilvánosságot is megdöbbentette, hogy úgy állapodtak meg a rozsdaövezet értékesítéséről, hogy az adás-vételi szerződésben nem írták elő, hogy egy értékes telken, ami viszonylag közel helyezkedik el a belvároshoz és jó vasúti infrastruktúrája, valamint az M3 autópálya közelsége miatt, jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik, milyen fejlesztésnek kellene megvalósulnia, így lényegében a városon belül azt építhetnek, amire nekik szükségük van.
Azt tudjuk, hogy Magyarországon, illetve azon belül is Budapesten noha csökkent a népesség, de az agglomerációban élők száma nagy mértékben nőtt. Sokan a jobb élet reményében, a hosszabb élettartam és egészség miatt költözek ki, hiszen kutatásokból tudjuk, hogy a daganatos megbetegedések és asztmák kialakulásában a rossz levegő minőség is közre játszik. A rossz levegő minőséget pedig a nagy közúti forgalom és a régi házak nem túl korszerű fűtési rendszere okozza. Mivel Budapest egy történelmi város, több mint 152 éves múlttal, ezért a belvárosi lakások nagy része is 100 év körüli és jóval kevesebb az újépítésű vagy felújított lakás. A közúti forgalom sikeréhez az is vezetett, hogy a teherszállítás a vasút helyett leginkább kamionokkal, teherautóval történik, valamint a városon belüli közlekedésben is nagy mértékben autóbuszok járnak. A 20. században vált népszerűvé a személyi autózás az ipar fellendülésével és rengeteg autópályát, sugárutakat kezdtek el építeni ennek érdekében. Ez nem csak itthon volt jellemző, hanem az egész világban. Amerikában is rengeteg sugárút épült és az olcsó benzináraknak köszönhetően, illetve a nagy távolságoknak, egyre több család kezdett el azzal közlekedni.
Éppen ezért is kulcsfontosságú, hogy a vasút is fejlődjön és Rákosrendező az az állomás, ahol jelenleg katasztrofális állapotok uralkodnak. Mindösszesen 3 kilométerre van a Nyugati Pályaudvartól és egy fontos nemzetközi vasútvonal halad át rajta, hiszen Szlovákia felé lehet eljutni. Magyarország legforgalmasabb vasútvonala is itt halad Vác felé, ahol az emeletes, modern vonatok sebességkorlátozás mellett tudnak áthaladni. Ez jelentős menetidő növekedést eredményez, ami nem a vasútnak kedvez elsősorban. Itt található az ország egyik legöregebb vasúti épülete is, amit még a 19.század végén adtak át és mára omladozik a vakolat és a jegypénztár sem üzemel. A forgalomirányító személyzet is jelenleg egy konténerben tartózkodik és semmi nem védi az utasokat az eső és az esetleges szélsőséges időjárási viszonyoktól. A rendező pályaudvar szerepe még a 90-es években megszűnt, hiszen Ferencváros vette át a szerepét és a korábbi 42 vágány helyett alig üzemel pár darab. Jelenleg csak a körvasútra haladó tehervagonokat tárolják itt és a személyvonatok mellett Zónázó és Nemzetközi járatok haladnak át a területen. A 130 hektáron rengeteg szolgálati lakás kapott helyett, ahol a MÁV dolgozói lakhattak, volt itt műhely és a vasútmúzeumhoz tartozó bekötővágányok. Sok lakásba illegálisan költöztek be lakásfoglalók, a terület nagy részét be nőtte a vadnövényzet és erdősödött a nem használt terület, valamint rengeteg illegális szemetet tároltak, raktak le itt, mind a kormány, mind civil emberek. Egy biztos: mivel körbeöleli Zugló és Angyalföld sűrűn beépített városszövete, ezért fontos lenne itt fejleszteni.
Mi volt az elképzelés az állam részéről?
Az állam magánbefektetőnek akarta eladni elsősorban, hogy fejlessze a területet. Tervek nem láttak soha napvilágot, csak annyit lehetett tudni, hogy mekkora összegű vételárat fizetnek ki az Emírátusok részéről, mekkora értékben kívánják fejleszteni a területet és mekkora beépíthetőséggel számolhatunk. Kiderült, hogy 60%-os terület beépítettséggel számoltak, ami elég sűrű egy átlagos lakótelephez képest. De ami ennél is jobban megrengette a közvéleményt, az a szerződésben foglalt beépíthetési magasság, amit 500 méterben határoztak meg. Nem lehet tudni, hogy valóban éltek volna ezzel a lehetőséggel, hogy Európa legmagasabb felhőkarcolóját felhúzzák a területre, de arról is beszéltek, hogy módosíthatják akár a törvényt is a beruházó kedvéért, valamint áttervezhetik a légtéri folyosókat ennek érdekében. Elég érdekes abba is belegondolni, hogy egy esetleges katasztrófa vagy tűz esetén, hogyan készítenék fel erre a hatóságot, bár ez utóbbira van modern megoldás is. A világ legmagasabb épületét is úgy tervezték, illetve számos másikat, hogy saját tűzoltó berendezéssel látták el az épületet, ami képes a lángokat megfékezni, valamint jó pár emeletenként kialakítottak olyan helyiségeket, amik tűzállóak és olyan szellőztető rendszerrel vannak ellátva, hogy képes legyen a bent ragadt ember túlélni. Több lépcsőházat is terveztek az ilyen épületeknél, hogy több helyen elhagyható legyen. A 9/11 katasztrófánál az is közrejátszott ugyanis, hogy az épületet egy nem megfelelő talajra húzták fel, ami azt eredményezte, hogy könnyűszerkezetes toronyházat képzeltek el, aminek a nehezebb pontja az épület közepén helyezkedett el, ahol a lépcsőház is megtalálható volt, így a repülőgép becsapódása után, elzárta az egyetlen utat a felsőbb szinteken tartózkodó emberektől. Nagyon sokat tanultak az esetből és azóta odafigyelnek az újabbak tervezésénél.
A másik probléma a magas épülettel az, hogy a történelmi belvárosra árnyékot vet. Ez azért is problémás, mert Budapest az egyik olyan város Európában, ami megtartotta történelmi jellegét, ezáltal rengeteg turistát vonz évről évre. Ezáltal csökkenne a turizmus, ami a gazdaságra nézve jelentős kárt okozna. Nem csak azért, mert azt a vonzását elveszítené, ami a látképre alapoz, hanem mert az új városnegyed elsősorban nem jelentene semmilyen plussz turisztikai értéket. A reptéri vasút tervezett végállomása sem lenne túl ideális, hiszen átszállási kényszert jelentene, bár igaz, hogy a Nyugati Pályaudvar élérte a maximális kapacitását. Ennek érdekében előrelépést jelente, ha egyúttal az új főpályaudvart is kialakítanák, de az nem a projekt része. Ami viszont előnyös lehet, az a Nyugati Pályaudvarnak egy folytatása, azáltal, hogy egy jó átszállási kapcsolattal, illetve vonzó állomással, szolgáltatások kínálatával néhány elővárosi vonatot lehetne itt is fordítani, amíg a fejpályaudvart nem alakítják át. Későbbiekben viszont kulcsfontosságú lehet az elővárosi vonatok írányváltásában, azáltal, hogy mondjuk egy Székesfehérvári személyvonat áthaladva az új vasúti alagúton és a Nyugati pályaudvaron véget érhetne itt. Nem egy idegen elképzelés, hiszen Bécsben is a Észak-Keletről érkező vonatok áthaladnak a városon, a Főpályaudvar mellett, majd egy Rákosrendezőhöz hasonló területen Wien Meidling állomáson váltanak írányt, ezzel tehermentesítve a pályaudvart. Ehhez viszont szükséges az M1 metró hosszabbítása, a 3-as villamos átvezetése, valamint egyéb helyi járatok bevezetése a területre, bár a villamos tervei nem szerepelnek az új Szegedi úti felüljáró elképzelései között.
Mit szeretne a főváros?
Budapesten ugyan épültek új társasházak az elmúlt évtizedben, de nem akkora mértékben, mint amennyire szükség lenne és nem olyan áron, amit könnyen megfizethetnek a magyarok többsége. A befektetési céllal vásárolt ingatlanok sem segítettek a lakhatási krízisen. A főváros éppen ezért nagyobb részben önkormányzati tulajdonú bérlakásokban gondolkozik, ami nagy segítség lenne, akár 15 ezer család számára. Míg a családbaràt kormány hitelt kínál, addig a főváros hosszútávú, megfizethető otthonokat szeretne bérbe adni. Mivel az építőanyagok ára emelkedett és az építőiparban dolgozók leterheltek, ezért az ingatlanárak is az egekbe szöktek, így talán jobb megoldás lehet az utóbbi. Ráadásul az alacsony kínálat a magas kereslettel szemben sem csökkenti az árakat. A nagyarányú ingatlan fejlesztés, a kínálat növelése fékezheti az elszabaduló árakat. Éppen ezért fontos, hogy sokan juthassanak otthonhoz. Az agglomerációba való kivándorlást is csökkenteni kell, hiszen míg Budapest lassan elnéptelenedik, addig a belváros is élhetetlenné válik, hiszen sokan autóval ingáznak naponta a városból kifelé vezető utakon. A 15 perces város koncepció, minthogy séta távolságra van oktatási-, egészségügyi intézmény, bank, posta, munkahely és bevásárlási lehetőség, vonzó lehet azok számára, akik idáig kilométereket autóztak. Ezzel csökkenthető a környéken a légszennyezettség és újabb parkok, zöldterületek létesítésével egy egészségesebb életmódot is kialakíthatunk. Régebben a lakótelepek is így épültek a városban, de mára ezek megteltek és nem sok új épült. Közlekedés fejlesztési szempontból is jó lenne, ha a korábban tervezett 3-as villamos is áthaladna a területen, hiszen újabb ponton kötné össze a két külvárosi kerületet. Az egy másik kérdés, hogy a kisföldalatti felújításra és kapacitásbővítésre szorul, hiszen jelenlegi formájában nem lenne képes egy új városnegyednyi utas elszállítására. Ezt a kormány vállalta is 300 milliárd forint összegben az új felüljáró építésével és a vasútállomás felújításával együtt.
Hol tartunk most?
Mint kiderült, a Budapesti Közművek által a fővárosnak van elővásárlási joga, amivel élhet a terület megszerzésével kapcsolatban és csak akkor veheti meg az arab befektetető teljes Rákosrendezőt, ha Budapest lemond erről a jogáról. Mivel nem szeretnék sem Budapest vezetői, sem a környéken élő emberek, hogy úgy fejlesszenek, hogy az nem a városban élőknek kedvez elsősorban, emiatt nem hajlandó lemondani a jog gyakorlásáról. Ennek értelmében szavazást is tartottak a közgyűlésben, ahol 23 igen szavazattal elfogadták a terület megszerzésének lehetőségét. Eközben nem tudni, hogy az eddigi befektető vagy a kormány mondott le a "Mini-Dubaj"-ként, majd később Budapest Grand néven elhíresült projektről, de a befektető másik országban tervez építkezni. Egy biztos, hogy bárki is fogja megszerezni a területet, a jelenlegi állapotot meg kell szüntetni és fejleszteni kell, hiszen a legjobb esetben is minimum 10-15 évre lesz szükség, mire rehabilitálják Budapest ezen részét. A koncepció adott, már csak tervekre és az első "kapavágásokra" van szükség. Az első lépést pedig az államnak kell megtennie, hogy kitakarítja saját telkét és fejleszti az infrastruktúrát. Te mit gondolsz? Hogyan kellene kinéznie Rákosrendezőnek?